Elég nagy vita alakult ki azon, hogy Zsófi szíveket, napocskát és virágot rajzolgatott, míg a többeik komolyan dolgoztak Zsolt kortesbeszédén. Viki szerint Zsófi azt érzi, hogy nem bízhat meg benne, ezért levelet nem írt neki. A levél igen nyálasra sikeredett, de Zsófi nagyon örült neki, így újra összemelegedett Stan és Pan.
Miközben beszélgettek Vikivel, Zsófi bevallotta, hogy szerinte mindhárom fiúnak tetszik, egyszerűen ezt érzi, és tulajdonképpen neki mindegy, hogy ki jön vissza, hiszen mindkettő fiút kedveli. 
Viki közölte mindenképpen akart adni valamit Krisztiánnak és mivel levélírós kedvében volt el is kezdte, majd jól elsírta magát. Ő úgy fogalmazott, hogy megtakarította a lelkét. Ezzel nyerte el a nap mondata díjat. (Ritkán van ilyen.) Aztán "összetitkolózott" Krisztiánnal, aki megígértette vele, hogy vigyázni fog Izára. Ezt persze nem hisszük el neki.
Ennek persze nem kellett bekövetkeznie, hiszen Krisztián nyert. Aurélió pedig összeroppant. Ürességet,csalódást és haragot érzett és miután Krisztián a legnagyobb álszenttséggel megkérdezte, hogy Szaccsó leszünk-e barátok, Aurélió Teónak válaszolva annyit mondott, hogy meglátjuk melyik bohóc nevet a végén. 
A vágó ezúttal zseniális volt, tökéletesen nyomasztó és bosszút forraló zenei aláfestéssel spékelte meg a vérigsértett Aurélió monológját.
Teó megnyugatásul próbálta besározni Vikit, mondjuk pont Auréliónál nem kellett, de mindenképpen érdekes volt amit mondott, hiszen végre mondott valamit. Aztán persze Zsolt bejelentkezett és Aurélióval akart beszélni. Az olasz már az első pillanatban sírt, pedig az ex macsó azt mondta, hogy a barátai biztosan befogadják majd, de nem azonnal. Hát, ez egy jó baráti gesztus volt.
